Jack London - és John Barleycorn, azaz az alkohol
Jack Londonról rengeteg
szemszögből érdemes beszélni - ha csak a jobbnál jobb regények és elbeszélések
sorát veszem. Beszélhetnék róla A vadon szava, Az éneklő kutya, a Martin Eden
kapcsán, s mégis - szívesebben mutatom be ezzel a kevésbé ismert munkája, az
Alkoholmámorban segítségével. Ez a könyv inkább ironikus, mintsem humoros;
inkább önélet- semmint részegségtörténet-írás, de leginkább bújtatott
társadalomrajz és korrajz, hogy ne mondjam, propaganda – mindazonáltal az
általam eddig olvasottak közül tán a legintelligensebb részegkönyv. Adomáz,
mesél, igazi kocsmaasztali-bölcselkedő módon, s az könnyen meglehet, hogy ezt
olvasva a legszentebb szent is rákívánna némi mámorra – még ha a deklarált cél
épp a lebeszélés volna is, a bújtatott cél pedig egészen más.
Érdekes a szerző viszonya könyve
pohárban lötyögő „tárgyához”. Hiszem is meg nem is ezt az iróniával alaposan
átit