Könyv – Földi Pál: Pandúrok, zsandárok, csendőrök – Anno Kiadó 2011
+ 64 pont
Pandúrok, zsandárok, csendőrök
Földi Pál
Anno Kiadó, 2011
Kötés: PUHATÁBLÁS, RAGASZTÓKÖTÖTT , 220 oldal
Minőség: jó állapotú antikvár könyv
Leírás: megkímélt, szép állapotban
Kategória: Egyéb
Ez a könyv jelenleg nem elérhető nálunk. Előjegyzéssel értesítést kérhet, ha sikerül beszereznünk egy hasonló példányt. Az értesítő levél után Önnek meg kell rendelnie a könyvet.
Fülszöveg
Napjainkban alig van vitatottabb kifejezés Magyarországon, mint a csendőr, csendőrség. Sokaknak szitokszó, másoknak a rend, a közbiztonság szinonimáját jelenti. És valóban: az 1881-ben történt magalakítása óta ez a kettősség jellemezte ezt a testületet. Jelszavuk, a „HÍVEN, BECSÜLETTEL, VITÉZÜL”, elkötelezett szolgálatot, az uralkodó rendszer iránti feltétlen hűséget és a bűnözés elleni megalkuvás nélküli cselekvést fejezi ki. Ez a sziklaszilárd, megbízható és hatékony rendvédelmi testület, a mindenkori hatalom egyik legfőbb támasza volt, az uralkodó elit érdekeit védő és biztosító fegyveres erőszakszerv. A vidék népe tisztelettel, de egyben félve is tekintett a „kakastollasokra”. Amíg el nem jött 1944. március 19-e a csendőr elsőszámú őrzője volt az ország törvényeinek, az emberi élet és tulajdon védelmének. A német megszállás és az azt követő holokausztban való közreműködés azonban soha le nem mosható foltot ejtett az addig makulátlan csendőrzubbonyon. Napjainkban, amikor Magyarországon a baloldali liberalizmus „jóvoltából” soha nem tapasztalt bűnözési hullám söpör végig, a becsületes emberek millióinak jogos elvárása, hogy az állam megvédje életüket és vagyonukat egy olyan hatékony rendvédelmi szervezet által, mint amilyen a Magyar Királyi Csendőrség volt. Az óhaj jogos! A kérdés csupán az, hogy a feltámasztott csendőrség legyen-e ez a rendvédelmi szervezet? A Magyar Királyi Csendőrség történetének megismertetésével az olvasóra bízzuk a kérdés eldöntését.
Napjainkban alig van vitatottabb kifejezés Magyarországon, mint a csendőr, csendőrség. Sokaknak szitokszó, másoknak a rend, a közbiztonság szinonimáját jelenti. És valóban: az 1881-ben történt magalakítása óta ez a kettősség jellemezte ezt a testületet. Jelszavuk, a „HÍVEN, BECSÜLETTEL, VITÉZÜL”, elkötelezett szolgálatot, az uralkodó rendszer iránti feltétlen hűséget és a bűnözés elleni megalkuvás nélküli cselekvést fejezi ki. Ez a sziklaszilárd, megbízható és hatékony rendvédelmi testület, a mindenkori hatalom egyik legfőbb támasza volt, az uralkodó elit érdekeit védő és biztosító fegyveres erőszakszerv. A vidék népe tisztelettel, de egyben félve is tekintett a „kakastollasokra”. Amíg el nem jött 1944. március 19-e a csendőr elsőszámú őrzője volt az ország törvényeinek, az emberi élet és tulajdon védelmének. A német megszállás és az azt követő holokausztban való közreműködés azonban soha le nem mosható foltot ejtett az addig makulátlan csendőrzubbonyon. Napjainkban, amikor Magyarországon a baloldali liberalizmus „jóvoltából” soha nem tapasztalt bűnözési hullám söpör végig, a becsületes emberek millióinak jogos elvárása, hogy az állam megvédje életüket és vagyonukat egy olyan hatékony rendvédelmi szervezet által, mint amilyen a Magyar Királyi Csendőrség volt. Az óhaj jogos! A kérdés csupán az, hogy a feltámasztott csendőrség legyen-e ez a rendvédelmi szervezet? A Magyar Királyi Csendőrség történetének megismertetésével az olvasóra bízzuk a kérdés eldöntését.
