Könyv – Georgij Vlagyimov: Hűséges Ruszlán – Európa Könyvkiadó 2007
+ 59 pont
Hűséges Ruszlán
Georgij Vlagyimov
Európa Könyvkiadó, 2007
Kötés: kemény kötés , 216 oldal
Minőség: jó állapotú antikvár könyv
Leírás: megkímélt, szép állapotban
Kategória: Egyéb
Ez a könyv jelenleg nem elérhető nálunk. Előjegyzéssel értesítést kérhet, ha sikerül beszereznünk egy hasonló példányt. Az értesítő levél után Önnek meg kell rendelnie a könyvet.
Fülszöveg
Ruszlán nagyon jól tudta, mi járhat azért, ha egy kutya már nem érti, mi miért van. Az ilyen őrkutyát kiviszik a drótkerítés mögé, a mezőre, aztán mindnyájan hallják a rövid sorozatot. És a vétkes, aki elmélázott, amikor szökni próbált egy rab, többé nem tér vissza. És Ruszlán most nem ért semmit: hogy hova tűntek a rabok, hogy miért nincs senki az őrtoronyban, és hogy miért viselkedik olyan furcsán imádott gazdája. Érzi, hogy itt a vég - s valóban: a gazda azt a parancsot kapta, hogy ölje meg a feladat nélkül maradt őrkutyákat, hiszen úgysem lehet őket átnevelni. Ők csak a lágerben tudnak szolgálni, tökéletesen megtanulták, hogy a rabokra vigyázzanak, hogy senkiben se bízzanak meg, s csak a gazdától fogadják el az ételt. Ruszlán mégis megmenekül, és a közeli faluban kezd élni a többi volt őrkutyával együtt. Azok lassacskán beilleszkednek az új életbe, új barátokat szereznek a falusi kutyák között, s új gazdát is, aki eteti őket. De Ruszlán nem - ő a végsőkig hűséges a Szolgálathoz, s csak azért választ ki magának egy volt rabot, hogy őt őrizze. És mindennap kimegy a vasútállomásra, várja a fogolyszállítmányt, és hogy a gazdák is újra megjelenjenek - mert egyszer a világnak vissza kell zökkennie az egyetlen értelmes rendbe, ahol szögesdrót mögött őrzik a betegeket az isteni gazdák s az ő hűséges kutyáik. Vlagyimov kisregénye szép - és kegyetlen - állattörténet, s persze sokkal több annál: megrendítő példázat a Gulág, a diktatúra, a rabság okozta lelki torzulásról, amely köztünk s bennünk van azután is, hogy a szögesdrótokat már rég ledöntötték. Georgij Vlagyimov 1931-ben született Harkovban. Apja a háború, anyja a sztálinizmus áldozata lett. 1960-ban kezdett publikálni, s nem sokkal később írta a Hűséges Ruszlán-t, amely azonban a hruscsovi olvadás idején sem jelenhetett meg. 1983-ban Németországba emigrált s ott is hunyt el 2003-ban. A Hűséges Ruszlán mellett -- amely ma már a XX. századi orosz irodalom klasszikusa, a sztálini lágerekről írt egyik legmegrázóbb irodalmi mű -- életművéből kiemelkedik Genyeral i jevo armija (A tábornok és hadserege) című regénye, amelynek hősét Vlaszovról mintázta. A Hűséges Ruszlán 1989-ben Egy őrkutya története címen jelent meg magyarul.
Ruszlán nagyon jól tudta, mi járhat azért, ha egy kutya már nem érti, mi miért van. Az ilyen őrkutyát kiviszik a drótkerítés mögé, a mezőre, aztán mindnyájan hallják a rövid sorozatot. És a vétkes, aki elmélázott, amikor szökni próbált egy rab, többé nem tér vissza. És Ruszlán most nem ért semmit: hogy hova tűntek a rabok, hogy miért nincs senki az őrtoronyban, és hogy miért viselkedik olyan furcsán imádott gazdája. Érzi, hogy itt a vég - s valóban: a gazda azt a parancsot kapta, hogy ölje meg a feladat nélkül maradt őrkutyákat, hiszen úgysem lehet őket átnevelni. Ők csak a lágerben tudnak szolgálni, tökéletesen megtanulták, hogy a rabokra vigyázzanak, hogy senkiben se bízzanak meg, s csak a gazdától fogadják el az ételt. Ruszlán mégis megmenekül, és a közeli faluban kezd élni a többi volt őrkutyával együtt. Azok lassacskán beilleszkednek az új életbe, új barátokat szereznek a falusi kutyák között, s új gazdát is, aki eteti őket. De Ruszlán nem - ő a végsőkig hűséges a Szolgálathoz, s csak azért választ ki magának egy volt rabot, hogy őt őrizze. És mindennap kimegy a vasútállomásra, várja a fogolyszállítmányt, és hogy a gazdák is újra megjelenjenek - mert egyszer a világnak vissza kell zökkennie az egyetlen értelmes rendbe, ahol szögesdrót mögött őrzik a betegeket az isteni gazdák s az ő hűséges kutyáik. Vlagyimov kisregénye szép - és kegyetlen - állattörténet, s persze sokkal több annál: megrendítő példázat a Gulág, a diktatúra, a rabság okozta lelki torzulásról, amely köztünk s bennünk van azután is, hogy a szögesdrótokat már rég ledöntötték. Georgij Vlagyimov 1931-ben született Harkovban. Apja a háború, anyja a sztálinizmus áldozata lett. 1960-ban kezdett publikálni, s nem sokkal később írta a Hűséges Ruszlán-t, amely azonban a hruscsovi olvadás idején sem jelenhetett meg. 1983-ban Németországba emigrált s ott is hunyt el 2003-ban. A Hűséges Ruszlán mellett -- amely ma már a XX. századi orosz irodalom klasszikusa, a sztálini lágerekről írt egyik legmegrázóbb irodalmi mű -- életművéből kiemelkedik Genyeral i jevo armija (A tábornok és hadserege) című regénye, amelynek hősét Vlaszovról mintázta. A Hűséges Ruszlán 1989-ben Egy őrkutya története címen jelent meg magyarul.
