Könyv – Szabó Miklós: Az újkonzervatizmus és a jobboldali radikalizmus története – Új Mandátum Könyvkiadó 2003
+ 404 pont
Az újkonzervatizmus és a jobboldali radikalizmus története
Szabó Miklós
Új Mandátum Könyvkiadó, 2003
Kötés: FÜLES, KARTONÁLT , 398 oldal
Minőség: jó állapotú antikvár könyv
Leírás: megkímélt, szép állapotban
Kategória: Társadalompolitika
Ez a könyv jelenleg nem elérhető nálunk. Előjegyzéssel értesítést kérhet, ha sikerül beszereznünk egy hasonló példányt. Az értesítő levél után Önnek meg kell rendelnie a könyvet.
Fülszöveg
A gyűlölet tárgya régen jelen van már fejtegetéseinkben. A „liberalizmus”, a „burzsoá”, a „kozmopolita” helyébe mindenütt szabadon behelyettesíthető a „zsidó”. A probléma messze nem a burzsoázia és a földbirtokos rétegek gazdasági konkurenciaharca. Az asszimiláció kérdésében – abban ugyanis, hogy a polgárság asszimilálódjék-e a nemesi politikai vezető réteghez, vagy az asszimilálódjék a felemelkedő polgársághoz – a magyar polgári fejlődés egész társadalmi-politikai problematikája fölvetődik. A kérdés tehát: megvalósul-e a polgári liberális társadalmi, politikai és gazdasági szerkezet mint a fejlett kapitalizmus adekvát formája, avagy elvetél. Mind az agrárius, mind a klerikális liberalizmuskritikában s konzervatív programban állandóan jelen van a kérdés antiszemita értelmezése. Az agrárius körök ezt kevésbé mondják ki, mint a klerikálisok, de náluk is fokozatosan tért nyernek az antiszemita kirohanások.
A gyűlölet tárgya régen jelen van már fejtegetéseinkben. A „liberalizmus”, a „burzsoá”, a „kozmopolita” helyébe mindenütt szabadon behelyettesíthető a „zsidó”. A probléma messze nem a burzsoázia és a földbirtokos rétegek gazdasági konkurenciaharca. Az asszimiláció kérdésében – abban ugyanis, hogy a polgárság asszimilálódjék-e a nemesi politikai vezető réteghez, vagy az asszimilálódjék a felemelkedő polgársághoz – a magyar polgári fejlődés egész társadalmi-politikai problematikája fölvetődik. A kérdés tehát: megvalósul-e a polgári liberális társadalmi, politikai és gazdasági szerkezet mint a fejlett kapitalizmus adekvát formája, avagy elvetél. Mind az agrárius, mind a klerikális liberalizmuskritikában s konzervatív programban állandóan jelen van a kérdés antiszemita értelmezése. Az agrárius körök ezt kevésbé mondják ki, mint a klerikálisok, de náluk is fokozatosan tért nyernek az antiszemita kirohanások.
