Könyv – Stefan Spjut; Fejérvári Boldizsár (ford.): Stallo – Libri Könyvkiadó 2015
+ 149 pont
Stallo
Stefan Spjut; Fejérvári Boldizsár (ford.)
Libri Könyvkiadó, 2015
Kötés: kemény kötés (papír védőborítóval) , 634 oldal
Minőség: hibátlan, olvasatlan példány
Kategória: Thriller, horror
Ez a könyv jelenleg nem elérhető nálunk. Előjegyzéssel értesítést kérhet, ha sikerül beszereznünk egy hasonló példányt. Az értesítő levél után Önnek meg kell rendelnie a könyvet.
Fülszöveg
1977. Lappföld. Svédország vezető természetfotósa rendkívüli képet készít kisrepülőgépe fedélzetéről. Egy medve látható rajta, hátán furcsa lényt cipel. A fotós szerint egy troll lehet. Ez idő tájt nyoma veszik egy kisfiúnak az egyik dalarnai erdőségben. Az édesanyja szerint egy óriás rabolta el. Soha többé nem kerül elő. 2004. A fotós unokája, Susso saját kriptozoológiai, azaz mitikus lények felbukkanásaival foglalkozó honlapot üzemeltet. Amikor egy idősebb nő felhívja, és beszámol egy törpenövésű, szőrös kis lényről, akit a telke körül látott ólálkodni, Susso azonnal a helyszínre siet, és térfigyelő kamerát szerel fel. Amikor a nő unokája is eltűnik, az egyetlen nyom a kamera homályos képe a furcsa lényről Spjut trolljai elemi erővel sűrítik magukba a meg- és felfoghatatlant: azt, amitől rettegünk, de megismerni vágyunk, sőt, üldözünk. A Stallo különleges thriller, amelyben a feszültséget a természetfeletti misztikuma erősíti, olyan szuggesztív valóságosságot kölcsönözve így a trolloknak, amilyennel ritkán találkozik az olvasó. Stefan Spjut (1973) debütálása előtt az egyik vezető svéd napilap irodalomkritikusaként, illetve kulturális szerkesztőként dolgozott. 2008-ban jelent meg első regénye, a Fiskarens garn (Halászok meséje). Stockholmban él két gyermekével, és feketeöves taekwondós. Ez az első kötete magyarul. Szörnyek. Hát csodálkozhat bárki is, hogy Susso fintorogva felhorkant a szó olvastán? Amit ő keresett, az a legkevésbé sem volt szörny, és mégis itt, a szörnykutatók között kellett volna rátalálnia a hozzá hasonlókra. Az elmeroggyantak között! Akik horribilis összegeket pazaroltak expedíciókra, hogy úgynevezett etnolokális kriptideket fürkésszenek, vagyis olyan állatokat, amelyeket a helyi lakosság látni vélt, de a tudomány sosem tudott dokumentálni. Persze végső soron csak a szavakon lovagoltak. A szörny nem a legjobb szó, inkább afféle figyelmeztetés. A latin szótő, monere is ezt jelenti. Eredetileg az emlékezetre utalt ugyaninnen ered a monumentum szó is. De miben állt ez az emlékezet? Hogy bárkiből szörny lehet?
1977. Lappföld. Svédország vezető természetfotósa rendkívüli képet készít kisrepülőgépe fedélzetéről. Egy medve látható rajta, hátán furcsa lényt cipel. A fotós szerint egy troll lehet. Ez idő tájt nyoma veszik egy kisfiúnak az egyik dalarnai erdőségben. Az édesanyja szerint egy óriás rabolta el. Soha többé nem kerül elő. 2004. A fotós unokája, Susso saját kriptozoológiai, azaz mitikus lények felbukkanásaival foglalkozó honlapot üzemeltet. Amikor egy idősebb nő felhívja, és beszámol egy törpenövésű, szőrös kis lényről, akit a telke körül látott ólálkodni, Susso azonnal a helyszínre siet, és térfigyelő kamerát szerel fel. Amikor a nő unokája is eltűnik, az egyetlen nyom a kamera homályos képe a furcsa lényről Spjut trolljai elemi erővel sűrítik magukba a meg- és felfoghatatlant: azt, amitől rettegünk, de megismerni vágyunk, sőt, üldözünk. A Stallo különleges thriller, amelyben a feszültséget a természetfeletti misztikuma erősíti, olyan szuggesztív valóságosságot kölcsönözve így a trolloknak, amilyennel ritkán találkozik az olvasó. Stefan Spjut (1973) debütálása előtt az egyik vezető svéd napilap irodalomkritikusaként, illetve kulturális szerkesztőként dolgozott. 2008-ban jelent meg első regénye, a Fiskarens garn (Halászok meséje). Stockholmban él két gyermekével, és feketeöves taekwondós. Ez az első kötete magyarul. Szörnyek. Hát csodálkozhat bárki is, hogy Susso fintorogva felhorkant a szó olvastán? Amit ő keresett, az a legkevésbé sem volt szörny, és mégis itt, a szörnykutatók között kellett volna rátalálnia a hozzá hasonlókra. Az elmeroggyantak között! Akik horribilis összegeket pazaroltak expedíciókra, hogy úgynevezett etnolokális kriptideket fürkésszenek, vagyis olyan állatokat, amelyeket a helyi lakosság látni vélt, de a tudomány sosem tudott dokumentálni. Persze végső soron csak a szavakon lovagoltak. A szörny nem a legjobb szó, inkább afféle figyelmeztetés. A latin szótő, monere is ezt jelenti. Eredetileg az emlékezetre utalt ugyaninnen ered a monumentum szó is. De miben állt ez az emlékezet? Hogy bárkiből szörny lehet?
