Könyv – B. Kéry Ilona: Kertem – Szépirodalmi Könyvkiadó 1979
+ 64 pont
Kertem
B. Kéry Ilona
Szépirodalmi Könyvkiadó, 1979
Kötés: vászon (papír védőborítóval) , 177 oldal
Minőség: jó állapotú antikvár könyv
Leírás: egy helyen megtört, lapok nem járnak ki, megkímélt könyvtest, tiszta belső
Kategória: Egyéb
Ez a könyv jelenleg nem elérhető nálunk. Előjegyzéssel értesítést kérhet, ha sikerül beszereznünk egy hasonló példányt. Az értesítő levél után Önnek meg kell rendelnie a könyvet.
Fülszöveg
A természet egyetemes örömet kínál, ezért örök vágya és célja az embernek, hogy kertté tegye a sivatagot; ott pedig, ahol vadon burjánzik a természet, igyekszik emberszabásúvá, széppé alakítani.Az ókor egyik csodáját, a legendás asszír királynő, Szemiramisz függőkertjeit ez a kettős igény hozta létre. A Biblia Édenje is ennek a boldogságot, nyugalmat, békét adó természetnek, kertnek a költői metaforája, s a mohamedánok szent könyve szerint is a túlvilági élet egyik boldogsága nem más, mint virágzó, szép kertben üldögélni. Ezért tartja a kínai mondás: „Aki egy életen át boldog akar lenni, legyen kertész.” Az embert ez a vágy készteti arra, hogy, amikor teheti, kimeneküljön a város kőrengetegéből, és néhány órára, néhány napra legalább üdülést leljen a fák, a virágok között, erdőben, parkban, napsütötte, tarka, virágos réten. És napjaink városi embere ezért menekül minden hét végén, minden évszakban távol a várostól, kicsiny telkére, ahol virágot nevel, fát ültet, pázsitot öntöz, fülledt nyári estéken pedig sz örömet szerző kerti munka jóleső fáradtságával izmaiban, a fák, bokrok esti neszeire figyel és pihen a nyíló virágok illatában.Borsosné Kéry Ilona nemcsak rajongója a kertnek, hanem mestere, művésze is a kertépítésnek, de művésze az írásnak is: elragadó könyvében színesen, érzékletesen írja le gyönyörű tihanyi kertjének – melyet a televízió képernyőjén oly sokan megcsodálhattak – születését, s rajzolja meg évszakról évszakra, sőt napról napra, óráról órára változó képét, varázslatos hangulatát.
A természet egyetemes örömet kínál, ezért örök vágya és célja az embernek, hogy kertté tegye a sivatagot; ott pedig, ahol vadon burjánzik a természet, igyekszik emberszabásúvá, széppé alakítani.Az ókor egyik csodáját, a legendás asszír királynő, Szemiramisz függőkertjeit ez a kettős igény hozta létre. A Biblia Édenje is ennek a boldogságot, nyugalmat, békét adó természetnek, kertnek a költői metaforája, s a mohamedánok szent könyve szerint is a túlvilági élet egyik boldogsága nem más, mint virágzó, szép kertben üldögélni. Ezért tartja a kínai mondás: „Aki egy életen át boldog akar lenni, legyen kertész.” Az embert ez a vágy készteti arra, hogy, amikor teheti, kimeneküljön a város kőrengetegéből, és néhány órára, néhány napra legalább üdülést leljen a fák, a virágok között, erdőben, parkban, napsütötte, tarka, virágos réten. És napjaink városi embere ezért menekül minden hét végén, minden évszakban távol a várostól, kicsiny telkére, ahol virágot nevel, fát ültet, pázsitot öntöz, fülledt nyári estéken pedig sz örömet szerző kerti munka jóleső fáradtságával izmaiban, a fák, bokrok esti neszeire figyel és pihen a nyíló virágok illatában.Borsosné Kéry Ilona nemcsak rajongója a kertnek, hanem mestere, művésze is a kertépítésnek, de művésze az írásnak is: elragadó könyvében színesen, érzékletesen írja le gyönyörű tihanyi kertjének – melyet a televízió képernyőjén oly sokan megcsodálhattak – születését, s rajzolja meg évszakról évszakra, sőt napról napra, óráról órára változó képét, varázslatos hangulatát.
