Könyv – T. Kálmánchey Irén: Magyar lányok hozománya - szakácskönyv – Kódexfestő 2011

Magyar lányok hozománya - szakácskönyv
+ 119 pont

Magyar lányok hozománya - szakácskönyv

T. Kálmánchey Irén

Kódexfestő, 2011

Kötés: papír / puha kötés , 226 oldal

Minőség: jó állapotú antikvár könyv

Kategória: Magyar konyha

Ez a termék külső partnernél van raktáron.

Utolsó ismert ár: 1190 Ft

Ez a könyv jelenleg nem elérhető nálunk. Előjegyzéssel értesítést kérhet, ha sikerül beszereznünk egy hasonló példányt. Az értesítő levél után Önnek meg kell rendelnie a könyvet.

Fülszöveg
Kálmánchey Irén Magyar lányok hozománya címmel adott ki 1930-ban egy szakácskönyvet, melyben kezdő háziasszonyoknak ad hasznos tanácsokat az ételek leiratai mellett. „Valamikor régen, a török világ nagyasszonyainak korában majd olyan híres volt a magyar konyha, mint ma a francia. A szakácsművészet legnagyobb tudósai, a nádorispánnéval élükön az ország első asszonyai voltak. Török szultán, német császár igen megtisztelő ajándéknak vették, ha Magyarországról került az asztalukra kövér szárnyas, ritka gyümölcs, korai zöldség s az ajándékozó úri dáma utasításai szerint, magyar módra készítették el. Ezeknek a hajdani magyar asszonyoknak tudomány és művészet volt a főzése és szívesen forgatott szerszáma a főzőkanál. A modern Magyarországban megváltozott a női típus, internacionalizálódott ez is, mint minden, az asszonyok nem szeretnek és nem tudnak főzni, s ezáltal elveszti eredetien nemzeti jellegét és kedvesen tudományos értékét a magyar konyha. (…) Ez a szerény kis könyv azoknak a fiatal asszonyoknak akar segítsége lenni, akiknek nincs a főzésben gyakorlatuk, s akikkel gyakran megesik, hogy, ha három vendéget hívnak, tízre is sok, amit főztek, vagy néha az, hogy az asztaluk végén ülőnek már nem jut pecsenye. Beosztást tanít ez a kis könyv, ami nélkül nincs rendes ház­tartás és az a sok dolgozó nő, aki p.. egyetemen töltötte a lány­korát s úgy került a mai keserves gazdasági viszonyok között a családi életbe, hogy minden háztartási dologban járatlan, az, ha követi az előírást, jó ételt készíthet minden előzetes gyakorlat nélkül. Aki ezeket a prózai sorokat összeírta, már nem fiatal asszony. Látta a hazáját gazdagnak, nagynak, háborútól dúltnak, szerte daraboltnak, kicsinek és szegénynek és valamit tenni akart érte, ha­csak a maga szerény módján is. Talán lesz egy kis magyar család, ahol az asszonynak a fáradságát s a férfinak a keresetét segíti megtakarítani ez a könyv és akkor nem íródott hiában.” (Kálmánchey Irén bevezetője)