Könyv – Kurt Vonnegut: A hazátlan ember – Nyitott Könyvműhely 2006
+ 229 pont
A hazátlan ember
Kurt Vonnegut
Nyitott Könyvműhely, 2006
Kötés: KEMÉNYTÁBLA, VÉDŐBORÍTÓ , 132 oldal
Minőség: jó állapotú antikvár könyv
Leírás: koszolósott lapélek, sérült védőborító szélek
Kategória: Angolszász
Ez a könyv jelenleg nem elérhető nálunk. Előjegyzéssel értesítést kérhet, ha sikerül beszereznünk egy hasonló példányt. Az értesítő levél után Önnek meg kell rendelnie a könyvet.
Fülszöveg
Hála Istennek, Kurt Vonnegut megszegte ígéretét, hogy nem ír több könyvet. Személyes hangvételű, mégis a tőle megszokott "fekete humorban" bővelkedő történetein keresztül bepillantást nyerhetünk abba, hogyan gondolkodik az egyik legnagyobb amerikai író a háborúról – a II. világháborútól az iraki háborúig –, pusztuló környezetünkről és az 1960-as években gyártott Saabokról. S mindezt a legjobb formájában írt prózában. "Nem igaz, hogy a jó nem győzedelmeskedhet a gonosz fölött. Csak az angyaloknak is úgy kellene szerveződniük, mint a maffiának." "Az evolúció felőlem elmehet a pokolba. Hatalmas tévedés vagyunk. Egyetlen évszázadnyi közlekedési őrjöngéssel halálos sebet ejtettünk ezen a kedves, életadó bolygón – az egyetlenen az egész Tejúton. A kormány hadat visel a drogok ellen, igaz? Akkor menjen neki a kőolajnak is. Beszéljen arról, milyen káros a kőolaj bódulata! Hiszen ha beleteszünk egy kicsit az autónkba, akár száz mérföldet is megtehetünk óránként, elüthetjük a szomszéd kutyáját, és cafatokra téphetjük a légkört. Hé, amíg nem lehetünk mások, mint Homo sapiensek, addig mit ugrálunk? Francba az egész szarsággal. Van valakinek egy atombombája? Kinek nincs manapság atombombája?"
Hála Istennek, Kurt Vonnegut megszegte ígéretét, hogy nem ír több könyvet. Személyes hangvételű, mégis a tőle megszokott "fekete humorban" bővelkedő történetein keresztül bepillantást nyerhetünk abba, hogyan gondolkodik az egyik legnagyobb amerikai író a háborúról – a II. világháborútól az iraki háborúig –, pusztuló környezetünkről és az 1960-as években gyártott Saabokról. S mindezt a legjobb formájában írt prózában. "Nem igaz, hogy a jó nem győzedelmeskedhet a gonosz fölött. Csak az angyaloknak is úgy kellene szerveződniük, mint a maffiának." "Az evolúció felőlem elmehet a pokolba. Hatalmas tévedés vagyunk. Egyetlen évszázadnyi közlekedési őrjöngéssel halálos sebet ejtettünk ezen a kedves, életadó bolygón – az egyetlenen az egész Tejúton. A kormány hadat visel a drogok ellen, igaz? Akkor menjen neki a kőolajnak is. Beszéljen arról, milyen káros a kőolaj bódulata! Hiszen ha beleteszünk egy kicsit az autónkba, akár száz mérföldet is megtehetünk óránként, elüthetjük a szomszéd kutyáját, és cafatokra téphetjük a légkört. Hé, amíg nem lehetünk mások, mint Homo sapiensek, addig mit ugrálunk? Francba az egész szarsággal. Van valakinek egy atombombája? Kinek nincs manapság atombombája?"
