Könyv – Jacob D'Ancona: A fény városa – Csokonai Kiadó 1999
+ 94 pont
A fény városa
Jacob D'Ancona
Csokonai Kiadó, 1999
Kötés: kemény kötés , 331 oldal
Minőség: jó állapotú antikvár könyv
Leírás: felül foltos lapélek; matrica a címlapon
Kategória: Földrajz
Fülszöveg
A Fény Városa az új Csodák Könyve?A Marco Polo előtt Kínában járt utazó szenzációs naplójaA 49 éves itáliai zsidó kereskedő, Jacob 1270. április 16-án indult el árukkal megrakodott hajóin, hogy felfedezze Kína mesés kincseit és természetesen azért, hogy kereskedjen velük. 1273. május 5-én érkezett vissza Anconába.Útjáról feljegyzéseket készített. Naplójában olasz, latin és héber nyelven számolt be finom részletességgel a kor jól szervezett kereskedelmi hálózatáról, a bizományosi-ügynöki kapcsolatokról, a raktárházak szerepéről, az adás-vétel fogásairól.A kézirat nagyobbik része Kína talán leghatalmasabb városa, Zaitun, A Fény Városa mindennapi életét mutatja be lenyűgöző elmélyültséggel és kifejező erővel. Az élet nagyobb és apróbb kérdései: születés és halál, házasság és gyermeknevelés, étkezés és szórakozás, öltözködés és gyógyítás, szerelem és szeretkezés szokásai tárulnak a szemünk elé. Jacob kivívott tekintélyével idegenként is bekerült a várost vezető elit társasági köreibe, így első kézből számolhatott be arról, hogy a hatalom és kormányzás, a tatár háborús fenyegetettség, a szegénység és gazdagság kérdései hogyan osztották meg a város vezetését és a közvéleményt.Jacobot műveltsége és mély hitbéli meggyőződése állandó vitára és érvei ütköztetésére sarkallta a helybéli politika és kulturális élet szereplőivel, így naplója nem csupán a korabeli útleírás, hanem a hitvitázó írások képviselője is.Jacob D'Ancona feljegyzéseit David Selbourne angol tudós tette közzé.A szenzációs lelet azonnal a figyelem középpontjába került, hiszen Jacob úti beszámolója korban megelőzi Marco Polo útinaplóját, „A Csodák Könyvé”-t. És azért is, mert Jacob munkája leírásaiban kifinomultabb, s ráadásul feltárja a selyemkészítés, a könyvnyomtatás rejtelmeit, a teakészítés titkolt részleteit, amelyekről Marco Polo nem írt, azzal érvelve, hogy azok „államtitkok”.Selbourne páratlan felfedezése óriási vitát is kavart, amely napról napra csak dagad, és legalább annyian megkérdőjelezik a kézirat hitelességét, mint annak idején Marco Poloét. Angliától Olaszországon át Kínáig újabb és újabb kiadások jelzik, hogy tudósok és kíváncsi olvasók veszik egyaránt kézbe Jacob naplóját megtudni, hogy írása a korai útleírások legjobbika vagy pedig szenzációs hamisítvány.Bármelyik is, A Fény Városa Szaffkó Péter avatott magyar fordításában az utóbbi évek legnagyobb könyvélménye lehet.
A Fény Városa az új Csodák Könyve?A Marco Polo előtt Kínában járt utazó szenzációs naplójaA 49 éves itáliai zsidó kereskedő, Jacob 1270. április 16-án indult el árukkal megrakodott hajóin, hogy felfedezze Kína mesés kincseit és természetesen azért, hogy kereskedjen velük. 1273. május 5-én érkezett vissza Anconába.Útjáról feljegyzéseket készített. Naplójában olasz, latin és héber nyelven számolt be finom részletességgel a kor jól szervezett kereskedelmi hálózatáról, a bizományosi-ügynöki kapcsolatokról, a raktárházak szerepéről, az adás-vétel fogásairól.A kézirat nagyobbik része Kína talán leghatalmasabb városa, Zaitun, A Fény Városa mindennapi életét mutatja be lenyűgöző elmélyültséggel és kifejező erővel. Az élet nagyobb és apróbb kérdései: születés és halál, házasság és gyermeknevelés, étkezés és szórakozás, öltözködés és gyógyítás, szerelem és szeretkezés szokásai tárulnak a szemünk elé. Jacob kivívott tekintélyével idegenként is bekerült a várost vezető elit társasági köreibe, így első kézből számolhatott be arról, hogy a hatalom és kormányzás, a tatár háborús fenyegetettség, a szegénység és gazdagság kérdései hogyan osztották meg a város vezetését és a közvéleményt.Jacobot műveltsége és mély hitbéli meggyőződése állandó vitára és érvei ütköztetésére sarkallta a helybéli politika és kulturális élet szereplőivel, így naplója nem csupán a korabeli útleírás, hanem a hitvitázó írások képviselője is.Jacob D'Ancona feljegyzéseit David Selbourne angol tudós tette közzé.A szenzációs lelet azonnal a figyelem középpontjába került, hiszen Jacob úti beszámolója korban megelőzi Marco Polo útinaplóját, „A Csodák Könyvé”-t. És azért is, mert Jacob munkája leírásaiban kifinomultabb, s ráadásul feltárja a selyemkészítés, a könyvnyomtatás rejtelmeit, a teakészítés titkolt részleteit, amelyekről Marco Polo nem írt, azzal érvelve, hogy azok „államtitkok”.Selbourne páratlan felfedezése óriási vitát is kavart, amely napról napra csak dagad, és legalább annyian megkérdőjelezik a kézirat hitelességét, mint annak idején Marco Poloét. Angliától Olaszországon át Kínáig újabb és újabb kiadások jelzik, hogy tudósok és kíváncsi olvasók veszik egyaránt kézbe Jacob naplóját megtudni, hogy írása a korai útleírások legjobbika vagy pedig szenzációs hamisítvány.Bármelyik is, A Fény Városa Szaffkó Péter avatott magyar fordításában az utóbbi évek legnagyobb könyvélménye lehet.
