Könyv – Lengyel György; Szántó Zoltán: Gazdasági rendszerek és intézmények szociológiája A560 – Aula Kiadó 1998
+ 95 pont
Gazdasági rendszerek és intézmények szociológiája A560
Lengyel György; Szántó Zoltán
Aula Kiadó, 1998
Kötés: papír / puha kötés , 324 oldal
Minőség: jó állapotú antikvár könyv
Leírás: karcos borító, hátul egy töréssel
Kategória: Szociológia
Fülszöveg
Jelen válogatásunk - miként címe is jelzi - jellegzetesen makrogazdasági problémák szociológiai vizsgálatába és elmélettörténetébe nyújt betekintést. A gazdaságszociológia ugyanis legszélesebb értelemben a gazdasági rendszerek, intézmények, szervezetek és szereplők vizsgálatával foglalkozik, azaz - Max Weber definícióját e kér-déskörre alkalmazva - értelmezően meg akarja érteni a gazdasági cselekvést, és ezáltal a cselekvés menetére és makroszintű következményeire kíván oksági magyarázatot adni. Mire jó a gazdaságszociológia? S miben különbözik a közgazdaságtantól, a par excellence gazdasági jelenségek vizsgálatára szakosodott diszciplínától? A közgazdaságtan a kereslet-kínálat relációkat, illetve a keynesi ökonómiában a fogyasztási képességet, a tőke határhatékonyságát és a kamatlábat tekinti független változónak, s elvonatkoztat számos társadalmi jelenségtől. Analitikus megfontolásból feltételezi a nem kereslet-kínálat jellegű tényezők változatlanságát. Emberképe, a homo oeconomicus, a racionális gazdasági cselekvés posztulátumán nyugszik. A szociológia elvitatja e posztulátum kizárólagosságát, mert úgy véli, hogy a gazdasági racionalitás nem egy környezeti hatásoktól független, mindenkorra érvényes determináló pszichológiai tényező. A relatív ritkaság feltételei közt válik általánossá, történelmi és kulturális mintáktól befolyásolva.
Jelen válogatásunk - miként címe is jelzi - jellegzetesen makrogazdasági problémák szociológiai vizsgálatába és elmélettörténetébe nyújt betekintést. A gazdaságszociológia ugyanis legszélesebb értelemben a gazdasági rendszerek, intézmények, szervezetek és szereplők vizsgálatával foglalkozik, azaz - Max Weber definícióját e kér-déskörre alkalmazva - értelmezően meg akarja érteni a gazdasági cselekvést, és ezáltal a cselekvés menetére és makroszintű következményeire kíván oksági magyarázatot adni. Mire jó a gazdaságszociológia? S miben különbözik a közgazdaságtantól, a par excellence gazdasági jelenségek vizsgálatára szakosodott diszciplínától? A közgazdaságtan a kereslet-kínálat relációkat, illetve a keynesi ökonómiában a fogyasztási képességet, a tőke határhatékonyságát és a kamatlábat tekinti független változónak, s elvonatkoztat számos társadalmi jelenségtől. Analitikus megfontolásból feltételezi a nem kereslet-kínálat jellegű tényezők változatlanságát. Emberképe, a homo oeconomicus, a racionális gazdasági cselekvés posztulátumán nyugszik. A szociológia elvitatja e posztulátum kizárólagosságát, mert úgy véli, hogy a gazdasági racionalitás nem egy környezeti hatásoktól független, mindenkorra érvényes determináló pszichológiai tényező. A relatív ritkaság feltételei közt válik általánossá, történelmi és kulturális mintáktól befolyásolva.
