Könyv – Hermann Róbert: Megtorlás az 1848-49-es forradalom és szabadságharc.-Változó világ 27 – Press Publica Kiadó 1999
+ 220 pont
Megtorlás az 1848-49-es forradalom és szabadságharc.-Változó világ 27
Hermann Róbert
Press Publica Kiadó, 1999
Kötés: papír / puha kötés , 128 oldal
Minőség: hibátlan, olvasatlan példány
Kategória: 1848-49
Ez a könyv jelenleg nem elérhető nálunk. Előjegyzéssel értesítést kérhet, ha sikerül beszereznünk egy hasonló példányt. Az értesítő levél után Önnek meg kell rendelnie a könyvet.
Fülszöveg
A kötet összefoglalót ad az 1984-49-es forradalmat és szabadságharcot követő, részben kísérő megtorlásokról. Ismerteti a vésztörvényszékek működését, az osztrák kormányzatnak és tanácsadóinak a Magyarországon megtorlás alá vonandó személyek körével kapcsolatos elképzeléseit, a megtorlás elveinek alakulását 1848 októberétől 1849 augusztus végéig. Bemutatja a megtorló gépezetet, az oroszok és az osztrákok között az amnesztia kérdésében folytatott tárgyalásokat. Megállapítása szerint az erőtlen amnesztia-terveket a császár semmisítette meg, s ezért a kivégzésekért legalább akkora felelősség terheli, mint Haynaut. Bemutatja a kivégzetteket, majd részletesen ismerteti a megtorlás egyéb formáit: a botozásokat, börtönbüntetést és sáncfogságot, az ellenálló települések feldúlását, a Kossuth-bankók megsemmisítését. Végül összegzi a magyarországi és a korabeli európai politikai megtorlások méreteire vonatkozó adatokat és a megtorlás megszüntetésének, illetve az amnesztia kiterjesztésének történetét.
A kötet összefoglalót ad az 1984-49-es forradalmat és szabadságharcot követő, részben kísérő megtorlásokról. Ismerteti a vésztörvényszékek működését, az osztrák kormányzatnak és tanácsadóinak a Magyarországon megtorlás alá vonandó személyek körével kapcsolatos elképzeléseit, a megtorlás elveinek alakulását 1848 októberétől 1849 augusztus végéig. Bemutatja a megtorló gépezetet, az oroszok és az osztrákok között az amnesztia kérdésében folytatott tárgyalásokat. Megállapítása szerint az erőtlen amnesztia-terveket a császár semmisítette meg, s ezért a kivégzésekért legalább akkora felelősség terheli, mint Haynaut. Bemutatja a kivégzetteket, majd részletesen ismerteti a megtorlás egyéb formáit: a botozásokat, börtönbüntetést és sáncfogságot, az ellenálló települések feldúlását, a Kossuth-bankók megsemmisítését. Végül összegzi a magyarországi és a korabeli európai politikai megtorlások méreteire vonatkozó adatokat és a megtorlás megszüntetésének, illetve az amnesztia kiterjesztésének történetét.
