Könyv – Kéri László: Hatalmi kísérletek - Kormányok, politika, média 1989 és 2000 között – Helikon Kiadó 2000
+ 59 pont
Hatalmi kísérletek - Kormányok, politika, média 1989 és 2000 között
Kéri László
Helikon Kiadó, 2000
Kötés: karton , 341 oldal
Minőség: jó állapotú antikvár könyv
Leírás: megkímélt, szép állapotban
Kategória: Politika
Ez a könyv jelenleg nem elérhető nálunk. Előjegyzéssel értesítést kérhet, ha sikerül beszereznünk egy hasonló példányt. Az értesítő levél után Önnek meg kell rendelnie a könyvet.
Fülszöveg
A politológus szerző új kötete szerves folytatása az előzőnek (Tíz év próbaidő, 9902050). Abban a rendszerváltozás óta eltelt évtized választásait, politikai törekvéseit és politikai kultúráját vette górcső alá, e mostani könyvben azt vizsgálja, miként működtek az első szabad választások óta alakult magyar kormányok. Mindhárom kormány esetében azonos mutatók alapján végzi elemzéseit, így az összehasonlításra kitűnő alapokat nyújt. Kiindulópontként a rendszerváltozást közvetlenül megelőző Németh-kormányt vizsgálja, ám inkább csak nagy vonalakban szól róla, annál alaposabban elemzi az Antall- (és vele egységben a Boross-)kormányt, a szociálliberális koalíció kormányát és az Orbán-kormányt is (ennek első két évét). Minden esetben beszámol arról, milyen kihívások érték az adott kormányt, milyen örökséget vett át, hogyan alakította programját, milyen alapvető konfliktusokkal kellett megküzdenie, milyen válaszokat adott a főbb kihívásokra, végül milyen véleményeket, ítéleteket kapott működése idején és leváltása után. A szerző forrásai a hivatalos adatokon túl a statisztikák, gazdasági és egyéb mutatók, valamint a médiákban megjelent, közreadott elemzések, ezeknek igen nagy tömegét vonta be vizsgálódásaiba. Kéri László arra törekszik, hogy elfogulatlannak, objektív elemzőnek tűnjék, ám ez nem igazán sikerül neki. Mert - jóllehet minden pártállású véleményt közöl, idéz és mérlegel - nem kétséges, hogy az MSZP-SZDSZ koalíciós kormány működése áll legközelebb preferenciáihoz, attól legtávolabb pedig az Orbán-kormány ténykedése. Pártállástól függően hát jelentős hullámzást fog mutatni a kötet megítélése, ám adatainak gazdagsága miatt - a kötet érdemes minden, politika iránt érdeklődő olvasó figyelmére. A munka jelentős részét teszi ki egy, a média és a politika viszonyának tíz évét elemző tanulmány, valószínűleg az eleddig legteljesebb összefoglalása a médiaháborúnak, ám ennek értékelő megállapításai sem tekinthetők elfogulatlannak.
A politológus szerző új kötete szerves folytatása az előzőnek (Tíz év próbaidő, 9902050). Abban a rendszerváltozás óta eltelt évtized választásait, politikai törekvéseit és politikai kultúráját vette górcső alá, e mostani könyvben azt vizsgálja, miként működtek az első szabad választások óta alakult magyar kormányok. Mindhárom kormány esetében azonos mutatók alapján végzi elemzéseit, így az összehasonlításra kitűnő alapokat nyújt. Kiindulópontként a rendszerváltozást közvetlenül megelőző Németh-kormányt vizsgálja, ám inkább csak nagy vonalakban szól róla, annál alaposabban elemzi az Antall- (és vele egységben a Boross-)kormányt, a szociálliberális koalíció kormányát és az Orbán-kormányt is (ennek első két évét). Minden esetben beszámol arról, milyen kihívások érték az adott kormányt, milyen örökséget vett át, hogyan alakította programját, milyen alapvető konfliktusokkal kellett megküzdenie, milyen válaszokat adott a főbb kihívásokra, végül milyen véleményeket, ítéleteket kapott működése idején és leváltása után. A szerző forrásai a hivatalos adatokon túl a statisztikák, gazdasági és egyéb mutatók, valamint a médiákban megjelent, közreadott elemzések, ezeknek igen nagy tömegét vonta be vizsgálódásaiba. Kéri László arra törekszik, hogy elfogulatlannak, objektív elemzőnek tűnjék, ám ez nem igazán sikerül neki. Mert - jóllehet minden pártállású véleményt közöl, idéz és mérlegel - nem kétséges, hogy az MSZP-SZDSZ koalíciós kormány működése áll legközelebb preferenciáihoz, attól legtávolabb pedig az Orbán-kormány ténykedése. Pártállástól függően hát jelentős hullámzást fog mutatni a kötet megítélése, ám adatainak gazdagsága miatt - a kötet érdemes minden, politika iránt érdeklődő olvasó figyelmére. A munka jelentős részét teszi ki egy, a média és a politika viszonyának tíz évét elemző tanulmány, valószínűleg az eleddig legteljesebb összefoglalása a médiaháborúnak, ám ennek értékelő megállapításai sem tekinthetők elfogulatlannak.
