Könyv – Práger László: A világ(gazdaság) és Magyarország a XXI. század elején – Unió Kiadó 2003
+ 30 pont
A világ(gazdaság) és Magyarország a XXI. század elején
Práger László
Unió Kiadó, 2003
Kötés: papír / puha kötés , 354 oldal
Minőség: jó állapotú antikvár könyv
Leírás: megkímélt, szép állapotban
Kategória: Nemzetközi gazdaságtan
Ez a könyv jelenleg nem elérhető nálunk. Előjegyzéssel értesítést kérhet, ha sikerül beszereznünk egy hasonló példányt. Az értesítő levél után Önnek meg kell rendelnie a könyvet.
Fülszöveg
(Szemelvények, tartalomjegyzék) ELŐSZÓA történelem, de még a nemzetközi gazdaság és külgazdaság alakulását is kockázatos megjósolni rövidtávon, egy századra, sőt még egy évtizedre vonatkoztatva pedig lehetetlen. Bármilyen mai tény, statisztika, adat csupán pillanatkép; leírva már a múlt, történelem. Végső soron a jelent a legnehezebb értelmezni: míg kigondoljuk, már múlt, amit tervezünk az már a jövő. De természetesen a megtett lépések sorából nemcsak a múlt épül, hanem ez formálja a (múlandó) jelent és alakítja a jövőt.A világ (a föld) az ember megjelenésével, a társadalmak kialakulásával egyszerre, egymás mellett lett a kiszámíthatóság és a kiszámíthatatlanság terepe. A XX. század tanulsága szerint mai modern korunkban a gazdasági, politikai erőterekért való harc, az erővonalak összecsapása, az állandó változás mégis sokkalta jellemzőbb, mint a stabilitás.Mindeközben az idő felgyorsult, a korábban évtizedekre tagolódó történések ideje évekre, vagy akár hetekre, napokra, percekre csökkent. Valamikor a külgazdaságot nagy mennyiségű áruk sok ezer kilométeres kiszámítható hosszú útja és cseréje jelentette. Ma sokkal inkább a vállalatok vándorolnak, telepednek meg otthonukká tett idegen országokban, helyben megtermelve a külső javakat, és ha a befogadó tranzit ország politikai-gazdasági helyzete kedvezőtlenné válik, az Internet világában akár órák alatt megszülethet a számítógépen hozott stratégiai döntés: a vállalat heteken belül egy kedvezőbb adottságú országba vándorol.Az alkalmazkodás, a környezetbe való beilleszkedés, de a gazdasági és a gazdaságon túli környezet tudatos alakítása is nehezebbé vált. A tényleges fizikai történéseken túllépve virtuális lett a gazdaság: meg sem termelt termékek, valószínűsíthető értékváltozások, spekulációs üzletek naponta dollár milliárdokat mozgatnak meg a világon és változtatják egyik pillanatról a másikra mássá a tényleges hatalmi viszonyokat. De evvel együtt fontosabb lett a fogódzók, az igazodások, az értékek és értékrendek szerepe, mert más eligazítónk nincs.A XXI. század elején országok hatalmával és gazdasági súlyával vetekszik a vállalatbirodalmak és az élükön álló országnyi vagyon milliárdokkal rendelkező tulajdonos csoportok hatalma.Integrációk alakulnak, országhatárok nyílnak. Egyre szabadabb az áruk, a tőke, a szolgáltatások mozgása és a személyek, a családok, népcsoportok is szabadon vándorolnak egyik országból a másikba.Az integrációkban feloldódnak az országok, hogy aztán egy új fordulattal ismét erősödjön az egyes nemzetek tudata, önálló kultúrája és léte.A gazdaság fejlődése határtalannak tűnt a XX. század második felének közepén. A hetvenes években azonban rádöbben az ember az anyagi növekedés határaira: észreveszi, hogy az általa termelt anyagi javak felhalmozása közben pattanásig feszül az egyes országok, a szegények és a gazdagok közötti különbség. De az ember rádöbben arra is, hogy nem csupán a gazdasági élet szereplője: a világban, az egyensúlyt nemcsak a fizetési, kereskedelmi mérlegek, hanem a társadalmi, sőt a természeti erők, a külső környezet egyensúlya jelenti.És az ember a világot, a gazdaságot belső fizikai és lelki - emberi létéből is szemléli, belső erejét, egyensúlyát, békéjét és helyét keresi, majd az éleződő gazdasági, politikai, hatalmi versenyben sokszor újra megfeledkezik minderről.Új meg új gazdasági, pénzügyi intézmények, nemzetközi szervezetek, új folyamatok, fogalmak születnek, vagy régiek teljesen új tartalommal töltődnek meg, hogy aztán továbbéljenek, vagy elhaljanak. Változnak az érdekek, az érdekcsoportok. Új értékek és értéktelenségek születnek és lépnek a régiek helyébe.A tudomány, a tudás tartalma és értelme is megváltozik. A XXI. század elején a felgyorsult, a komputerek csipjeibe bezárt, mikrová tett, de egyúttal a 6 milliárd lélekszám fölé nőtt emberiséggel kiszélesített világban és világra újfajta felkészülés szükséges.Egy külső és egy belső, bennünk lévő.A kézzelfogható konkrét tények ismerete mellett vagy előtt az összefüggések, a törvényszerűségek ismerete terén való jártasság, az értékekben való meggyőződés adhat útmutatót a gazdaság és a politika világában való eligazodásra. A nemzeti és a nemzetközi erőterek együttes ismerete, egymás mellé és egymásba helyezése adhat képzetet és biztonságot, értékekben megfogalmazott alapokat emberek, csoportok, nemzetek, vagy országok helytállására.Ezeket az összefüggéseket szemlélve és azokon elgondolkodva kísérli meg ez a könyv, vagy inkább gondolatsor és gondolat-szerkezet a XXI. század mostani jelenét és a következő évtizedek jövőjét az elmúlt fél évszázad nemzetközi és nemzeti, gazdasági és gazdaságon túli történelmén, intézményrendszerein, hatalmi változásain keresztül bemutatni és megértetni.Mindezt úgy, hogy fél évszázados mesterséges kitaszítottságunk után (nem valami külső hatalmi kegyből, hanem eredendő létjogunkból), a fejlett Európába visszatérve és a globális világban élve mindig megtalálhassuk magunkat és alakítani is képesek legyünk saját nemzeti és egyéni sorsunkat, helyünket .
(Szemelvények, tartalomjegyzék) ELŐSZÓA történelem, de még a nemzetközi gazdaság és külgazdaság alakulását is kockázatos megjósolni rövidtávon, egy századra, sőt még egy évtizedre vonatkoztatva pedig lehetetlen. Bármilyen mai tény, statisztika, adat csupán pillanatkép; leírva már a múlt, történelem. Végső soron a jelent a legnehezebb értelmezni: míg kigondoljuk, már múlt, amit tervezünk az már a jövő. De természetesen a megtett lépések sorából nemcsak a múlt épül, hanem ez formálja a (múlandó) jelent és alakítja a jövőt.A világ (a föld) az ember megjelenésével, a társadalmak kialakulásával egyszerre, egymás mellett lett a kiszámíthatóság és a kiszámíthatatlanság terepe. A XX. század tanulsága szerint mai modern korunkban a gazdasági, politikai erőterekért való harc, az erővonalak összecsapása, az állandó változás mégis sokkalta jellemzőbb, mint a stabilitás.Mindeközben az idő felgyorsult, a korábban évtizedekre tagolódó történések ideje évekre, vagy akár hetekre, napokra, percekre csökkent. Valamikor a külgazdaságot nagy mennyiségű áruk sok ezer kilométeres kiszámítható hosszú útja és cseréje jelentette. Ma sokkal inkább a vállalatok vándorolnak, telepednek meg otthonukká tett idegen országokban, helyben megtermelve a külső javakat, és ha a befogadó tranzit ország politikai-gazdasági helyzete kedvezőtlenné válik, az Internet világában akár órák alatt megszülethet a számítógépen hozott stratégiai döntés: a vállalat heteken belül egy kedvezőbb adottságú országba vándorol.Az alkalmazkodás, a környezetbe való beilleszkedés, de a gazdasági és a gazdaságon túli környezet tudatos alakítása is nehezebbé vált. A tényleges fizikai történéseken túllépve virtuális lett a gazdaság: meg sem termelt termékek, valószínűsíthető értékváltozások, spekulációs üzletek naponta dollár milliárdokat mozgatnak meg a világon és változtatják egyik pillanatról a másikra mássá a tényleges hatalmi viszonyokat. De evvel együtt fontosabb lett a fogódzók, az igazodások, az értékek és értékrendek szerepe, mert más eligazítónk nincs.A XXI. század elején országok hatalmával és gazdasági súlyával vetekszik a vállalatbirodalmak és az élükön álló országnyi vagyon milliárdokkal rendelkező tulajdonos csoportok hatalma.Integrációk alakulnak, országhatárok nyílnak. Egyre szabadabb az áruk, a tőke, a szolgáltatások mozgása és a személyek, a családok, népcsoportok is szabadon vándorolnak egyik országból a másikba.Az integrációkban feloldódnak az országok, hogy aztán egy új fordulattal ismét erősödjön az egyes nemzetek tudata, önálló kultúrája és léte.A gazdaság fejlődése határtalannak tűnt a XX. század második felének közepén. A hetvenes években azonban rádöbben az ember az anyagi növekedés határaira: észreveszi, hogy az általa termelt anyagi javak felhalmozása közben pattanásig feszül az egyes országok, a szegények és a gazdagok közötti különbség. De az ember rádöbben arra is, hogy nem csupán a gazdasági élet szereplője: a világban, az egyensúlyt nemcsak a fizetési, kereskedelmi mérlegek, hanem a társadalmi, sőt a természeti erők, a külső környezet egyensúlya jelenti.És az ember a világot, a gazdaságot belső fizikai és lelki - emberi létéből is szemléli, belső erejét, egyensúlyát, békéjét és helyét keresi, majd az éleződő gazdasági, politikai, hatalmi versenyben sokszor újra megfeledkezik minderről.Új meg új gazdasági, pénzügyi intézmények, nemzetközi szervezetek, új folyamatok, fogalmak születnek, vagy régiek teljesen új tartalommal töltődnek meg, hogy aztán továbbéljenek, vagy elhaljanak. Változnak az érdekek, az érdekcsoportok. Új értékek és értéktelenségek születnek és lépnek a régiek helyébe.A tudomány, a tudás tartalma és értelme is megváltozik. A XXI. század elején a felgyorsult, a komputerek csipjeibe bezárt, mikrová tett, de egyúttal a 6 milliárd lélekszám fölé nőtt emberiséggel kiszélesített világban és világra újfajta felkészülés szükséges.Egy külső és egy belső, bennünk lévő.A kézzelfogható konkrét tények ismerete mellett vagy előtt az összefüggések, a törvényszerűségek ismerete terén való jártasság, az értékekben való meggyőződés adhat útmutatót a gazdaság és a politika világában való eligazodásra. A nemzeti és a nemzetközi erőterek együttes ismerete, egymás mellé és egymásba helyezése adhat képzetet és biztonságot, értékekben megfogalmazott alapokat emberek, csoportok, nemzetek, vagy országok helytállására.Ezeket az összefüggéseket szemlélve és azokon elgondolkodva kísérli meg ez a könyv, vagy inkább gondolatsor és gondolat-szerkezet a XXI. század mostani jelenét és a következő évtizedek jövőjét az elmúlt fél évszázad nemzetközi és nemzeti, gazdasági és gazdaságon túli történelmén, intézményrendszerein, hatalmi változásain keresztül bemutatni és megértetni.Mindezt úgy, hogy fél évszázados mesterséges kitaszítottságunk után (nem valami külső hatalmi kegyből, hanem eredendő létjogunkból), a fejlett Európába visszatérve és a globális világban élve mindig megtalálhassuk magunkat és alakítani is képesek legyünk saját nemzeti és egyéni sorsunkat, helyünket .
