Könyv – László Lajos: Dismas alászáll a poklokra (Korjellemző magyar próza 1945-1990) – Babits Kiadó 2000
+ 30 pont
Dismas alászáll a poklokra (Korjellemző magyar próza 1945-1990)
László Lajos
Babits Kiadó, 2000
Kötés: kemény kötés , 307 oldal
Minőség: jó állapotú antikvár könyv
Leírás: megkímélt szép állapotban
Kategória: 20. század
Ez a könyv jelenleg nem elérhető nálunk. Előjegyzéssel értesítést kérhet, ha sikerül beszereznünk egy hasonló példányt. Az értesítő levél után Önnek meg kell rendelnie a könyvet.
Fülszöveg
Megragadóan emberi, vergődő életsorsot mutat fel László Lajos regénye. Fiktív cselekménye képzeletbeli országban zajlik. A főhős erkölcsi határvonalakra sodortatva küzd eszményei és a velük ellentétes erők szorításában. A becsület és a megalkuvás, a félelem és az öröm, az önfeláldozás és a talmi siker közti választás szinte kísérője mindennapjainak. Szellemi bolyongásai közben kietlen vidékekre kerül, joggal érzi, mint Dante, hogy a pokol bugyrai merülnek fel előtte. - Aeneas Losi politikai sakkhúzás révén vállalja, hogy ikerbátyját, Luist helyettesíti egy médiabirodalomban. Engedelmességből, apja akaratát is teljesítve vállalkozik erre a csaknem lehetetlen, de mindenképpen veszélyes kalandra. A testvérek ugyanis, bár mindketten zsidó-keresztény hagyományokon nevelkedtek, és külsőleg szinte megtévesztésig hasonlítanak egymásra, egyéniségükben, jellemükben merőben különbözők. Lois modern Don Quijote, bátyja furfangos, célratörő. Loist, aki Luisként szerepel a médiánál, titkos barátok segítik, sunyi ellenfelek gátolják, és olyan helyzetek teremtődnek utóbbiak mesterkedései nyomán, hogy Lois a borotvaélre kerülve, morális válságok sorát éli át. Egyik énje már menekülne, a másik az adott szó erejével visszafogja, akárcsak barátai. E véres-könnyes próbatételek után megérinti a siker is, sőt munkájának természetes szépségei rabul ejtik, kezdi megszeretni a kényszerpályát. A sikertelen forradalom után ezért, és családja megélhetéséért is, ragaszkodik, már szinte konokul a helyéhez. Eközben nem veszi észre, hogy jellemi alkatát maga is sorozatosan megsebzi. A teljes énfeladástól felesége rántja vissza. Szép szerelmük bearanyozná életét, de ettől megfosztódik. Felesége halála, gyerekeinek az elszakadása döbbenti rá: nincs tovább. Miközben nyilvánvaló lesz benne és környezetében az értékek válsága, Aeneas Lois életében, annak küzdelmeit és bukásait, győzelmeit újraélve, bekövetkezik a katarzis. Végső menedékét abban a transzcendens világban találja meg, amibe válságaiban addig is - bár nem egész szívvel - gyakran menekült. - Az evangéliumi szenvedéstörténet fel-felbukkanó parafrázisai, az ókori mitologikus-allegorikus elemek így lesznek szerves részeivé a tegnap nyers valóságának. Költészet, finom irónia (önirónia), a groteszk és a helyenként felcsillanó fanyar humor adják a polifonikus regénykompozíció báját, fényét.
Megragadóan emberi, vergődő életsorsot mutat fel László Lajos regénye. Fiktív cselekménye képzeletbeli országban zajlik. A főhős erkölcsi határvonalakra sodortatva küzd eszményei és a velük ellentétes erők szorításában. A becsület és a megalkuvás, a félelem és az öröm, az önfeláldozás és a talmi siker közti választás szinte kísérője mindennapjainak. Szellemi bolyongásai közben kietlen vidékekre kerül, joggal érzi, mint Dante, hogy a pokol bugyrai merülnek fel előtte. - Aeneas Losi politikai sakkhúzás révén vállalja, hogy ikerbátyját, Luist helyettesíti egy médiabirodalomban. Engedelmességből, apja akaratát is teljesítve vállalkozik erre a csaknem lehetetlen, de mindenképpen veszélyes kalandra. A testvérek ugyanis, bár mindketten zsidó-keresztény hagyományokon nevelkedtek, és külsőleg szinte megtévesztésig hasonlítanak egymásra, egyéniségükben, jellemükben merőben különbözők. Lois modern Don Quijote, bátyja furfangos, célratörő. Loist, aki Luisként szerepel a médiánál, titkos barátok segítik, sunyi ellenfelek gátolják, és olyan helyzetek teremtődnek utóbbiak mesterkedései nyomán, hogy Lois a borotvaélre kerülve, morális válságok sorát éli át. Egyik énje már menekülne, a másik az adott szó erejével visszafogja, akárcsak barátai. E véres-könnyes próbatételek után megérinti a siker is, sőt munkájának természetes szépségei rabul ejtik, kezdi megszeretni a kényszerpályát. A sikertelen forradalom után ezért, és családja megélhetéséért is, ragaszkodik, már szinte konokul a helyéhez. Eközben nem veszi észre, hogy jellemi alkatát maga is sorozatosan megsebzi. A teljes énfeladástól felesége rántja vissza. Szép szerelmük bearanyozná életét, de ettől megfosztódik. Felesége halála, gyerekeinek az elszakadása döbbenti rá: nincs tovább. Miközben nyilvánvaló lesz benne és környezetében az értékek válsága, Aeneas Lois életében, annak küzdelmeit és bukásait, győzelmeit újraélve, bekövetkezik a katarzis. Végső menedékét abban a transzcendens világban találja meg, amibe válságaiban addig is - bár nem egész szívvel - gyakran menekült. - Az evangéliumi szenvedéstörténet fel-felbukkanó parafrázisai, az ókori mitologikus-allegorikus elemek így lesznek szerves részeivé a tegnap nyers valóságának. Költészet, finom irónia (önirónia), a groteszk és a helyenként felcsillanó fanyar humor adják a polifonikus regénykompozíció báját, fényét.
