Könyv – Sík CSaba: Sem kő, sem bronz, sem vászon – Móra Ferenc Könyvkiadó 1985
+ 30 pont
Sem kő, sem bronz, sem vászon
Sík CSaba
Móra Ferenc Könyvkiadó, 1985
Kötés: kemény kötés (papír védőborítóval) , 242 oldal
Minőség: jó állapotú antikvár könyv
Leírás: megkímélt, szép állapotban
Kategória: Monográfiák
Ez a könyv jelenleg nem elérhető nálunk. Előjegyzéssel értesítést kérhet, ha sikerül beszereznünk egy hasonló példányt. Az értesítő levél után Önnek meg kell rendelnie a könyvet.
Fülszöveg
A cím egy Kosztolányi-vers gondolatát – „csak bot és vászon, / de nem bot és vászon, / hanem zászló…” – szövi tovább: nemcsak kő, bronz és vászon egy-egy műalkotás, hanem épület, szobor, és kép. S egy rendkívüli történet, csak a főszereplőkre, a drámai fordulópontokra szorítkozva: az európai képzőművészeté, Pheidiásztól Henry Moore-ig. A könyv nem egyszerű feladatnak igyekszik megfelelni, hiszen múzeumban, festmény vagy szobor előtt álldogálva egy ember teremtő szándékának, akaratának, tehetségének eredményét látjuk, amely azonban létrejöttének körülményeiről csak közvetve tanúskodik, tehát segítségre vagyunk utalva, ha keletkezésének történelmi-művészettörténeti körülményeit, a művész életét és személyiségét, elődökhöz, kortársakhoz való kapcsolatát is szeretnénk megismerni. Persze, hogy szeretnénk, hiszen a teljes megértésnek mindez elengedhetetlen feltétele. Az író azzal siet segítségünkre, hogy kétféleképpen közelíti meg témáját: vizsgálja mint egyedi, önálló, hasonlíthatatlan létezőt, kiolvasván belőle, mit tartalmaz – tehát a jelentést –, hogyan tartalmazza – azaz a formát és a kompozíciót. Másrészt meg akarja érteni a művet egy megszakíthatatlan lánc elemeként is, ezért történeti szempontból is elemzés tárgyává teszi. Színes portrékat, helyenként tablókat adva, eleven, hús-vér figurákat teremtve, drámai sorsokat bemutatva, helyenként adomázgatva is, hiszen ez nem előadás, hanem beszélgetés író és olvasó között.
A cím egy Kosztolányi-vers gondolatát – „csak bot és vászon, / de nem bot és vászon, / hanem zászló…” – szövi tovább: nemcsak kő, bronz és vászon egy-egy műalkotás, hanem épület, szobor, és kép. S egy rendkívüli történet, csak a főszereplőkre, a drámai fordulópontokra szorítkozva: az európai képzőművészeté, Pheidiásztól Henry Moore-ig. A könyv nem egyszerű feladatnak igyekszik megfelelni, hiszen múzeumban, festmény vagy szobor előtt álldogálva egy ember teremtő szándékának, akaratának, tehetségének eredményét látjuk, amely azonban létrejöttének körülményeiről csak közvetve tanúskodik, tehát segítségre vagyunk utalva, ha keletkezésének történelmi-művészettörténeti körülményeit, a művész életét és személyiségét, elődökhöz, kortársakhoz való kapcsolatát is szeretnénk megismerni. Persze, hogy szeretnénk, hiszen a teljes megértésnek mindez elengedhetetlen feltétele. Az író azzal siet segítségünkre, hogy kétféleképpen közelíti meg témáját: vizsgálja mint egyedi, önálló, hasonlíthatatlan létezőt, kiolvasván belőle, mit tartalmaz – tehát a jelentést –, hogyan tartalmazza – azaz a formát és a kompozíciót. Másrészt meg akarja érteni a művet egy megszakíthatatlan lánc elemeként is, ezért történeti szempontból is elemzés tárgyává teszi. Színes portrékat, helyenként tablókat adva, eleven, hús-vér figurákat teremtve, drámai sorsokat bemutatva, helyenként adomázgatva is, hiszen ez nem előadás, hanem beszélgetés író és olvasó között.
