Könyv – Petrus Ransanus: A magyarok történetének rövid foglalata – Európa Könyvkiadó 1985
+ 99 pont
A magyarok történetének rövid foglalata
Petrus Ransanus
Európa Könyvkiadó, 1985
Kötés: vászon (papír védőborítóval) , 260 oldal
Minőség: jó állapotú antikvár könyv
Leírás: megkímélt, szép állapotban
Kategória: Általános
Ez a könyv jelenleg nem elérhető nálunk. Előjegyzéssel értesítést kérhet, ha sikerül beszereznünk egy hasonló példányt. Az értesítő levél után Önnek meg kell rendelnie a könyvet.
Fülszöveg
Petrus Ransanus (1428-1492) domonkos rendi szerzetes, lucerai püspök, I. Ferdinánd nápolyi király diplomatája, történetíró, aki 1488 szeptemberében érkezett Magyarországra. Itt kapta azt a megbízást, hogy Thuróczy krónikáját alapul véve készítsen a kor ízlésének megfelelő, humanista szellemben és stílusban írott magyar történeti művet, melyben már szót ejt a Hunyadiakról és Mátyás uralkodásáról is. Műve híd a még középkori hagyományokat őrző Thuróczy-krónika és a humanista Bonfini műve között. A magyar történelem kivonatát készítette el, így a stílustól eltekintve csak ott volt lehetősége humanista történetírói erényeinek bemutatására, ahol önállóan dolgozott. Ilyen a művéhez első fejezetként csatolt, a királyi pár előtt elmondott beszéde, melyben Mátyás portréját rajzolja meg, vagy a történeti fejezetek előtt álló földleírás, ami művének máig forrásértékű része.
Petrus Ransanus (1428-1492) domonkos rendi szerzetes, lucerai püspök, I. Ferdinánd nápolyi király diplomatája, történetíró, aki 1488 szeptemberében érkezett Magyarországra. Itt kapta azt a megbízást, hogy Thuróczy krónikáját alapul véve készítsen a kor ízlésének megfelelő, humanista szellemben és stílusban írott magyar történeti művet, melyben már szót ejt a Hunyadiakról és Mátyás uralkodásáról is. Műve híd a még középkori hagyományokat őrző Thuróczy-krónika és a humanista Bonfini műve között. A magyar történelem kivonatát készítette el, így a stílustól eltekintve csak ott volt lehetősége humanista történetírói erényeinek bemutatására, ahol önállóan dolgozott. Ilyen a művéhez első fejezetként csatolt, a királyi pár előtt elmondott beszéde, melyben Mátyás portréját rajzolja meg, vagy a történeti fejezetek előtt álló földleírás, ami művének máig forrásértékű része.
