Könyv – Ágh Attila: Demokratizálás és európaizálás. A korai konszolidáció keservei M.-on – Villányi Úti Könyvek 2002
+ 30 pont
Demokratizálás és európaizálás. A korai konszolidáció keservei M.-on
Ágh Attila
Villányi Úti Könyvek, 2002
Kötés: papír / puha kötés , 340 oldal
Minőség: jó állapotú antikvár könyv
Leírás: megkímélt, szép állapotban
Kategória: Társadalompolitika
Ez a könyv jelenleg nem elérhető nálunk. Előjegyzéssel értesítést kérhet, ha sikerül beszereznünk egy hasonló példányt. Az értesítő levél után Önnek meg kell rendelnie a könyvet.
Fülszöveg
A korai konszolidáció keservei Magyarországon alcímet viselõ tanulmánygyűjtemény két nagyobb fejezetre tagolódik: az elsõ már megjelent anyagokból építkezik, a második nyomtatásban most elõször olvasható műhelytanulmányokat tartalmaz. 'A magyar politikai rendszer a kilencvenes évek végén belépett a korai konszolidáció idõszakába. Az elvárásokkal ellentétben az új fejlõdési szakasz nem kisebb feszültséget és a konszenzuális demokrácia irányába tett elõrelépést hozott, hanem felfokozott feszültséggel járt és polarizálta, két táborra szakította szét a társadalmat. A hazai politikatudományban ez a fordulat széles körű vitákat váltott ki, amelyekben a magyar helyzet elemzéséhez a saját tanulmányaimban mindenekelõtt a nemzetközi politikatudomány eredményeinek hazahozatalával kívántam hozzájárulni' - írja a szerzõ a kötet bevezetõjében. Valójában ezek a tanulmányok a konszenzuális és többségi demokrácia lehetõségeit vázolják fel a korai konszolidáció idõszakában, de oly módon, hogy minden esetben az elméleti kérdések megvilágítására törekszenek. Plasztikusan ábrázolja Ágh Attila a kilencvenes évek második felében kialakult vitát a nemzetközi szakirodalomban a konszolidációról. Ekkor Közép-Európa volt a demokratikus átmenet, Dél-Európa pedig a klasszikus konszolidáció terepe, de a konszolidáció egyre jobban eltolódott Közép-Európa felé. Ágh Attila azt vizsgálja, miként vált szét Közép-Európában a korai szakasz és az érett konszolidáció, mint külön szakasz, vagyis a konszolidáció nehezebb lett és hosszabb, mint Dél-Európában volt. A nemzetközi szakirodalom is legalább négy szakaszra bontja ezt a folyamatot, és gyakorlatilag a 20. század hetvenes éveivel kezdi a vizsgálódást. A kötet második része a magyar kormányzati rendszer európai átalakításáról, a globalizálódó világhoz való csatlakozásról, valamint a védekezésrõl nyújt elméleti alapvetést. Óriási irodalomjegyzéket görget Ágh Attila tanulmányai lábjegyzeteiben, illetõleg a fejezetek végén, segítséget nyújtva mindazoknak, akik e témáról többet kívánnak tudni.
A korai konszolidáció keservei Magyarországon alcímet viselõ tanulmánygyűjtemény két nagyobb fejezetre tagolódik: az elsõ már megjelent anyagokból építkezik, a második nyomtatásban most elõször olvasható műhelytanulmányokat tartalmaz. 'A magyar politikai rendszer a kilencvenes évek végén belépett a korai konszolidáció idõszakába. Az elvárásokkal ellentétben az új fejlõdési szakasz nem kisebb feszültséget és a konszenzuális demokrácia irányába tett elõrelépést hozott, hanem felfokozott feszültséggel járt és polarizálta, két táborra szakította szét a társadalmat. A hazai politikatudományban ez a fordulat széles körű vitákat váltott ki, amelyekben a magyar helyzet elemzéséhez a saját tanulmányaimban mindenekelõtt a nemzetközi politikatudomány eredményeinek hazahozatalával kívántam hozzájárulni' - írja a szerzõ a kötet bevezetõjében. Valójában ezek a tanulmányok a konszenzuális és többségi demokrácia lehetõségeit vázolják fel a korai konszolidáció idõszakában, de oly módon, hogy minden esetben az elméleti kérdések megvilágítására törekszenek. Plasztikusan ábrázolja Ágh Attila a kilencvenes évek második felében kialakult vitát a nemzetközi szakirodalomban a konszolidációról. Ekkor Közép-Európa volt a demokratikus átmenet, Dél-Európa pedig a klasszikus konszolidáció terepe, de a konszolidáció egyre jobban eltolódott Közép-Európa felé. Ágh Attila azt vizsgálja, miként vált szét Közép-Európában a korai szakasz és az érett konszolidáció, mint külön szakasz, vagyis a konszolidáció nehezebb lett és hosszabb, mint Dél-Európában volt. A nemzetközi szakirodalom is legalább négy szakaszra bontja ezt a folyamatot, és gyakorlatilag a 20. század hetvenes éveivel kezdi a vizsgálódást. A kötet második része a magyar kormányzati rendszer európai átalakításáról, a globalizálódó világhoz való csatlakozásról, valamint a védekezésrõl nyújt elméleti alapvetést. Óriási irodalomjegyzéket görget Ágh Attila tanulmányai lábjegyzeteiben, illetõleg a fejezetek végén, segítséget nyújtva mindazoknak, akik e témáról többet kívánnak tudni.
