Könyv – Ady Endre: Az ütések alatt – Püski Kiadó 1948
+ 199 pont
Az ütések alatt
Ady Endre
Püski Kiadó, 1948
Kötés: papír / puha kötés , 61 oldal
Minőség: jó állapotú antikvár könyv
Leírás: megkímélt, szép állapotban
Kategória: 20. század
Ez a könyv jelenleg nem elérhető nálunk. Előjegyzéssel értesítést kérhet, ha sikerül beszereznünk egy hasonló példányt. Az értesítő levél után Önnek meg kell rendelnie a könyvet.
Fülszöveg
ELŐSZÓ:Ady Endre az volt nekünk a század elején, aki Petőfi volt száz évvel ezelőtt a maga korának: a nemzeti szabadság és a társadalmi forradalom énekese és harcosa. Egész lelkével állt szemben azzal az úri Magyarországgal, amely a népet elnyomottságban tartotta, a nemzetet pedig a német hatalmi törekvések zsákmányául dobta oda. Szabadságharcos és forradalmi költő volt, akárcsak Petőfi, aki egyformán lázadt az idegen német és honi nemesi uralom ellen. A nemzeti függetlenség és a társadalmi egyenlőség hívei voltak mind a ketten."Petőfi nem alkuszik" - írta egyik tanulmányában Ady. Nos, Ady Endre sem alkudott. Harcos magatartásával kihívta maga ellen a hatalom urainak haragját és gyűlöletét. Ezek igyekeztek őt elrágalmazni és magánosságba szorítani, de nem talált kellő visszhangra a költészete akkor még a munkásság körében sem. A magyar parasztság széles rétegeihez pedig máig sem jutott el. Ady Endre ezért kora legmagánosabb költője volt. Költészetét emiatt nemcsak a harcos magatartása jellemezte, hanem keserűség és reménytelenség is. Sokszor látta meddőnek és hiábavalónak a küzdelmet. Olykor viszont szenvedélyesen hitt abban, hogy lesz új Magyarország, hogy percemberkék dáridója után nagyot végezni ő és hívei jönnek; "nagyot és szépet, emberit s magyart". Hitt abban, hogy ifjú szívekben él majd halhatatlanul. Hite az első világháború szörnyűségei között kezdett ismét elhalványodni. Az emberiség végzetes eltévelyedésének tekintette a háborút s az a rémlátás gyötörte, hogy a háború végső katasztrófába sodorja nemzetét.TARTALOM:Bevezető3Magyar fa sorsaGóg és Magóg fia9A Hortobágy poétája9A magyar Ugaron9Elűzött a földem10Lelkek a pányván11Ének a porban12A Duna vallomása12Hazavágyás Napfény-országból14Fölszállott a páva14Én nem vagyok magyar?15Az ős Kaján15Magyar jakobinus dala16Akik mindig elkésnek17Magyar fa sorsa17A téli Magyarország17Ond vezér unokája17A magyar Messiások18Nekünk Mohács kell18Bujdosó kuruc rigmusa18Négy-öt magyar összehajol19A föl-földobott kő19A harcunkat megharcoltuk19Gőzösről az Alföld20Hajlongni emerre, amarra20A márciusi Naphoz20A Tűz márciusa22A perc-emberkék után23A hőkölés népe23Az utolsó kuruc24Fajtáddal együtt átkozlak25Mag hó alatt26Ember az embertelenségben26Nótázó vén bakák27Az ütések alatt27Krónikás ének 1918-ból27A fajtám sorsa29A mesebeli János29Az eltévedt lovas30Két kuruc beszélget30Dózsa György lakomájánEmlékezés Táncsics Mihályra32Dózsa György lakomáján32A hadak útja33A paraszt Nyár34A Délibáb üzenete34Dózsa György unokája35Ült törvényt, Werbőczi35Álmodik a nyomor36Proletár fiú verse36A tűz csiholója37Az öreg Kúnné37Áldassál, emberi verejték37A muszáj HerkulesHarc a Nagyúrral38Elillant évek szőlőhegyén38A Gare de l'Est-en39Új vizeken járok39Párizsban járt az Ősz40Az anyám és én40A Halál rokona41Mi urunk: a Pénz41Vér és arany42A fekete zongora42A Holnap elébe42Az Értől az Óceánig42Hazamegyek a falumba43A muszáj Herkules43Mert másokért csaláztam43Ki elveszti harcát44Szeretném, ha szeretnének45A fiam bölcsőjénél45Az eljátszott öregség54Levél-féle Móricz Zsimondhoz46A cigány vonójával48A szivárvány halála48Seregesen senkik jönnek49Ifjú szívekben élek49Áldozás piros kedvvel50Az Ősz dícsérete50Halálvirág: a csókA mi gyermekünk52Meg akarlak tartani52Héja-nász az avaron53Jöjj, Léda, megölellek53Halálvirág: a csók53Mária és Veronika54Májusi zápor után54Cifra szűrömmel betakarva54Szívedet Isten megsegítse55Öreg legény szerelme55Áldásadás a vonaton56Mert túlságosan akarlak56A Kalota partján57Hiszek hitetlenül IstenbenAz Illés szekerén58"Ádám, hol vagy?"58Krisztus-kereszt az erdőn58Az Úr érkezése59Imádság háború után59Kis, karácsonyi ének59Hiszek hihetetlenül Istenben60Szelíd, esti imádság61Köszönöm, köszönöm, köszönöm61A nagyranőtt Krisztusok62
ELŐSZÓ:Ady Endre az volt nekünk a század elején, aki Petőfi volt száz évvel ezelőtt a maga korának: a nemzeti szabadság és a társadalmi forradalom énekese és harcosa. Egész lelkével állt szemben azzal az úri Magyarországgal, amely a népet elnyomottságban tartotta, a nemzetet pedig a német hatalmi törekvések zsákmányául dobta oda. Szabadságharcos és forradalmi költő volt, akárcsak Petőfi, aki egyformán lázadt az idegen német és honi nemesi uralom ellen. A nemzeti függetlenség és a társadalmi egyenlőség hívei voltak mind a ketten."Petőfi nem alkuszik" - írta egyik tanulmányában Ady. Nos, Ady Endre sem alkudott. Harcos magatartásával kihívta maga ellen a hatalom urainak haragját és gyűlöletét. Ezek igyekeztek őt elrágalmazni és magánosságba szorítani, de nem talált kellő visszhangra a költészete akkor még a munkásság körében sem. A magyar parasztság széles rétegeihez pedig máig sem jutott el. Ady Endre ezért kora legmagánosabb költője volt. Költészetét emiatt nemcsak a harcos magatartása jellemezte, hanem keserűség és reménytelenség is. Sokszor látta meddőnek és hiábavalónak a küzdelmet. Olykor viszont szenvedélyesen hitt abban, hogy lesz új Magyarország, hogy percemberkék dáridója után nagyot végezni ő és hívei jönnek; "nagyot és szépet, emberit s magyart". Hitt abban, hogy ifjú szívekben él majd halhatatlanul. Hite az első világháború szörnyűségei között kezdett ismét elhalványodni. Az emberiség végzetes eltévelyedésének tekintette a háborút s az a rémlátás gyötörte, hogy a háború végső katasztrófába sodorja nemzetét.TARTALOM:Bevezető3Magyar fa sorsaGóg és Magóg fia9A Hortobágy poétája9A magyar Ugaron9Elűzött a földem10Lelkek a pányván11Ének a porban12A Duna vallomása12Hazavágyás Napfény-országból14Fölszállott a páva14Én nem vagyok magyar?15Az ős Kaján15Magyar jakobinus dala16Akik mindig elkésnek17Magyar fa sorsa17A téli Magyarország17Ond vezér unokája17A magyar Messiások18Nekünk Mohács kell18Bujdosó kuruc rigmusa18Négy-öt magyar összehajol19A föl-földobott kő19A harcunkat megharcoltuk19Gőzösről az Alföld20Hajlongni emerre, amarra20A márciusi Naphoz20A Tűz márciusa22A perc-emberkék után23A hőkölés népe23Az utolsó kuruc24Fajtáddal együtt átkozlak25Mag hó alatt26Ember az embertelenségben26Nótázó vén bakák27Az ütések alatt27Krónikás ének 1918-ból27A fajtám sorsa29A mesebeli János29Az eltévedt lovas30Két kuruc beszélget30Dózsa György lakomájánEmlékezés Táncsics Mihályra32Dózsa György lakomáján32A hadak útja33A paraszt Nyár34A Délibáb üzenete34Dózsa György unokája35Ült törvényt, Werbőczi35Álmodik a nyomor36Proletár fiú verse36A tűz csiholója37Az öreg Kúnné37Áldassál, emberi verejték37A muszáj HerkulesHarc a Nagyúrral38Elillant évek szőlőhegyén38A Gare de l'Est-en39Új vizeken járok39Párizsban járt az Ősz40Az anyám és én40A Halál rokona41Mi urunk: a Pénz41Vér és arany42A fekete zongora42A Holnap elébe42Az Értől az Óceánig42Hazamegyek a falumba43A muszáj Herkules43Mert másokért csaláztam43Ki elveszti harcát44Szeretném, ha szeretnének45A fiam bölcsőjénél45Az eljátszott öregség54Levél-féle Móricz Zsimondhoz46A cigány vonójával48A szivárvány halála48Seregesen senkik jönnek49Ifjú szívekben élek49Áldozás piros kedvvel50Az Ősz dícsérete50Halálvirág: a csókA mi gyermekünk52Meg akarlak tartani52Héja-nász az avaron53Jöjj, Léda, megölellek53Halálvirág: a csók53Mária és Veronika54Májusi zápor után54Cifra szűrömmel betakarva54Szívedet Isten megsegítse55Öreg legény szerelme55Áldásadás a vonaton56Mert túlságosan akarlak56A Kalota partján57Hiszek hitetlenül IstenbenAz Illés szekerén58"Ádám, hol vagy?"58Krisztus-kereszt az erdőn58Az Úr érkezése59Imádság háború után59Kis, karácsonyi ének59Hiszek hihetetlenül Istenben60Szelíd, esti imádság61Köszönöm, köszönöm, köszönöm61A nagyranőtt Krisztusok62
